Tegnap megérkeztünk Asztanába, a világ egyik legifjabb és második leghidegebb fővárosába. Egy-két hónapja, hirtelen ötlettől vezérelve vettük meg az ide szóló jegyeinket, majd párszor elbizonytalanodtunk önnön épelméjűségünkben. Mínusz 25- 30 fok?? BRR!
Tegnap napnyugta környékén kimentem a Margit híd középső hídfőjéhez, hogy készítsek egy time-lapse videót a zajló jégről, háttérben a várossal amint a kigyúlnak az esti fények.
TL;DR: Az egyik célunk Mongóliával az volt, hogy valami teljesen mást tapasztaljunk, és valamennyire ki is zökkentsen minket a komfortzónánkból. Hát, ezt megkaptuk! :)
Ez a nap is elérkezett! Ha minden jól megy, én épp a sztyeppe közepén mászkálok, de mindenképp valami nagyobb üzenettel akartam készülni, mint egy sms, a srácok meg cukik voltak és asszisztáltak! :)
A videó mellé kértem Zitát, hogy küldjön egy régi képet, amire ő is csak annyit reagált, hogy "nagyon apja lánya". A szingapúri utazásunk is 13 éve volt, hittétek volna?!
Boldog születésnapot, Apu! <3 Remélem, nagyon jól telik a napod és ha hazamentünk, mindenképp megyünk sushizni!! :) Az ajándékodról már egyeztettünk a Ginával, egy részét a Trófeában megkapod, egy részét viszont csak otthonról tudjuk majd előállítani.