TL;DR: Ettünk, Sétáltunk. Megint ettünk. Még egy kicsit sétáltunk. 

Hétfő estére nem éreztem jól magam, úgyhogy mondtam, hogy másnap tartsunk egy kicsit lustálkodósabb napot, ez történt. Bár negyed 7-kor felébredtem, egy gyors hajmosás után vissza is aludtam, amíg Farki megírta a soron következő blogbejegyzést.
Dél körül indultunk el a kis lakunkból, először útba ejtve egy pékséget itt Bronxban. Ettünk grillezett, sajtos szendvicset, mert az annyira amerikai. Bele se merek gondolni, hány kalória lehet egy ilyenben, mivel kb. fél centi vastag, olvasztott sajtréteg van a közepén. Igazából nem csoda, hogy az amerikaiak szép nagyok. Azt már említettük, hogy a szupermarketben alig van friss alapanyag, a vendéglátónk mondta, hogy a gyorskaja majdnem hogy olcsóbb, mintha maguknak főznének, ellenben minden, ami egészséges, drága. Az egészséges ételek itt nagyjából úgy vannak elkülönítve, mint Magyarországon a bio és kb. annyival is drágábbak. Emellett minden elképesztően édes, gondolom, dugig van cukorral. Az otthon megszokott márkák (pl. Nestea) is édesebbek itt.
"Reggeli" után becéloztuk a Central Parkot, egy másik részét, mint ahol korábban jártunk. A metrón ezúttal nem sok izgi történt, két fiatal srác, Jézus Krisztusos kitűzőben ült, az egyik épp a bűnbeesést rajzolgatta az IPadjén. Nem volt egy nagy rajztehetség...
A Central Parkban elsétáltunk a Shakespeare Gardenhez, aminek része a Teknős tó és a Belvedere is. A Teknős tóban, nevéhez híven, teknősök laknak, sok, apró fejecskét láttunk a víz színén lebegni, a Belvedere pedig egy tornyocska, egy kisebb és a egy nagyobb terasszal. Az alsó teraszra teljesen szabadon fel lehet menni, a toronyba viszont adományt gyűjtenek, amit a park fenntartásásra fordítanak. Érdekes hozzáállásbeli különbség, hogy otthon a becsületkassza a legtöbbeknek azt jelenti, hogy ingyen van, itt meg dugig volt az adományos doboz.

A Belvedere után kicsit még sétáltunk a parkon belül, aztán elindultuk a Hell's Kitchen nevű városrészbe, aminek az a nevezetessége, hogy melegbarát (valahol gaybourhoodként hivatkoztak rá - gay+neighbourhood) és tele van barokkal, kajáldákkal és éttermekkel. Odafele áthaladtunk Upper Westside déli részén, ahol a házak küllemében nagyon érződik az angolszász hatás. Egyébként több helyen jellemző New Yorkban, hogy olyan, mintha Londonban sétálgatnál. Csak több a szemét, mindenhol rengeteg van!

Hell's Kitchenben láttunk indiai, etióp, mexikói... stb. éttermeket, de mivel még nem voltunk kellőképpen éhesek, ellenben pisilni kellett, egy barban kötöttünk ki. Egy sör pont meghozta az étvágyunkat, úgyhogy kértünk guszta szendvicseket meg egy-egy frozen Margaritát, nővérkém ajánlására. A hatalmas adag elfogyasztása kellőképpen elnyomott ahhoz, hogy már ne menjünk át Greenwich Village-be, helyette inkább kinéztünk az esti Times Square-re.

Amikor hazaértünk, a tv-ben pont ment egy műsor, amit imádok, úgyhogy azt bámultam hosszasan (épp valami maraton volt), Farki pedig nagyrészt bóbiskolt. Nem nagyon szoktam tv-t nézni, a reklámokat meg különösképpen rühellem, de az itteniek után értékelni fogom az otthoniakat! Szerintem az agysejtjeim némelyiken rituális öngyilkosságot követtek el.

Farki gondolatai:

A marihuána legjobb tudomásom szerint továbbra is illegális New Yorkban, ennek ellenére időnként olyan fűszag van az utcán, hogy már szinte passzív fogyasztóként is kezdek betépni. :P Tegnap egy suli udvara mellett jöttünk el, ott is megcsapott a szag. A Brooklyn híd lábánál pedig volt egy háztömb, ami előtt végig olyan erős volt, hogy szerintem ott nem csak fogyasztottak, termeltek is. :)

Sokszor hallottam már, hogy Bronx egy balhésabb városrész, de ebből eddig hál' Istennek semmit nem vettünk észre, pedig többször is jöttünk haza sötétedés után. Lehet, az is közre játszik, hogy eléggé a déli, központhoz közelebbi részén lakunk, de semmilyen kellemetlen érzésem nincs hazafelé. Jó, az mondjuk vicces volt, mikor tegnap előtt hazafelé egy srác az anyjával beszélt telefonon, és mesélte neki, hogy azt hitte minden okés lesz, mert beszélt a bírónővel (Judge Lady), de úgy tűnik, a bírónő átbaszta. Szóval most elvan, de Anyuka ne aggódjon, majd lesz valahogy.