TL;DR: Tegnap vásároltunk New Jersey-ben, ma itthon mosunk. 

Ahogy az előző bejegyzésben írtuk, péntekre kicsit sok lett az élmény, akkor már 8 napja folyamatosan szívtuk magunkba az új környezet impulzusait, ezért hétvégére egy kis vásárlást terveztünk, kikapcsolódás gyanánt. 19-én megyünk Farki egyik barátjának az esküvőjére, erre kellett még nekem cipőt, Farkinak nyakkendőt vennünk. New Jersey-ben hatalmas outlet centerek vannak, 0% az áfa (New Yorkban 8-9), ráadásul innen busszal könnyen és gyorsan megközelíthetőek, tehát az ottani Bergen Town Centerre esett a választás. Először elég csalódottan kóricáltunk körbe, semmi tetszetőset nem találtunk, aztán reménysugárként betévedtünk a Banana Republic-ba, amit nekem teremtettek!! Nagyjából minden második ruhadarabra mondtam, hogy úú-áááá, KELL nekem, annyira szééép. Végül két kardigánnal és Farkinak egy nadrággal távoztunk a boltból. Baromi jó, puha anyaga van mindegyiknek, a H&M és társai műanyagjai után külön felüdülés!
Cipőért végigjártunk minden boltot, KÉTSZER, de összesen egy pár volt, ami belopta magát a kis szívembe, viszont a dobozán 80 dollár volt feltüntetve vételárnak, amit elég erősnek éreztem egy balerináért. Farki már kezdett győzködni, hogy majd mégse megyünk étterembe meg eddig jók vagyunk költésben (ezt otthon is sokszor eljátsszuk nagyobb kiadások előtt, NAGYON spórolós vagyok), végül rávett. A kasszánál mondta a nő a végösszeget, nem egész 35 dollár, faarccal fizettünk, majd elfordulva mondtam, hogy weee!! Kiccipő! <3

Tehát kellett még egy nyakkendő, ami Farki öltözetéhez és az én cipőmhöz is illik. Hamar találtunk egy gyönyörű Michael Kors nyakkendőt, ami tökéletesen összefog majd mindent.
New Jersey maga kb. egy nagy kertváros. Nem csodálom, hogy a New York-iak unalmasnak találják! Maximum 3 emeletes családi házak kerttel. 

A szüleim kérték, hogy írjak pár szót a lakunkról meg mutassak pár képet, hát íme:
Bronx déli részén lakunk, a 157-ik utcában, a 759-es szám alatt. Nagyrészt metróval közlekedünk, a legközelebbi megálló a Jackson Avenue, ahol a 2-es és 5-ös metró áll meg, az nagyjából 1000 lépés távolságra van.  

Nem is tudom, milyen lakóformának hívjam ezt a tömböt. Kisebb, kétemeletes, kétlakásos házak zárnak körbe egy közepesen nagy udvart. Az udvart úgy tűnik minden tömb maga alakítja, a mienkben sok fa és pad van, kövér mókusokkal, macskákkal és rengeteg madárral.

A lakás kellemes és nagyon otthonos. Általában nem kedvelem a barnás színvilágot a lakberendezésben, de itt jól össze van rakva. El tudnám képzelni, hogy huzamosabb ideig egy ilyen helyen lakjak, egyetlen negatívuma, hogy elég sötét. Persze gépekkel jól felszerelt, szerintem a mikróba, sütőbe, mosógépbe, szárítóba simán beférnék, ha nagyon akarnám. Ami meglepő, hogy mosogatógép nincs. A nappali legfőbb eleme a gigantikus tv. A szobánk nagyjából 12-15 m2 lehet, kényelmesen elférünk benne.  
Nappali, étkező (pool asztallal):Konyha:Fürdő:Mi hálónk:

Ezeken kívül még van a szülők hálószobája, egy külön wc, egy folyosó és még egy nagy háló, ami gyerekszobának van kialakítva. A vendéglátóink közül a nő dominikai származású, a férje néger (Egy nagyon jó kiállású pofa!), van 4 gyerekük, 2 fiú, 2 lány. A legnagyobb lány nemsokára 18 lesz, fogalmunk sincs, a szülők hány évesek lehetnek, de baromi fiatalnak tűnnek. A nőt magamtól harmincpárra saccoltam volna.    

A mai program a mosás, már a harmadik adag megy. Ez a szárítógép egy isteni találmány! Megkövetlek kedves nővérkém! Mindenünk annyira jó puha és meleg lett tőle.